HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI SÉTA

A Bocskai tér

A Hajdúböszörményt átszelő négy sugárút metszéspontjában alakult ki a Bocskai tér, amely több évszázados fejlődés és tudatos városrendezés után nyerte el mai formáját. A XVIII-XIX. századból származó városrendezési elképzelésekben a tér építészeti egységének megteremtése fogalmazódik meg. A tér mai arculatát meghatározó térrendezés a XIX. század második felében indult meg. E nagyszabású átépítésben jelentős szerepet játszott Balthazár János városi mérnök és Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány.

A református templom

A Bocskai tér megjelenésében meghatározó szerepet játszik a középen elhelyezkedő református templom. Elődje feltehetően a XV. század vége felé épült gótikus stílusban, és erődfal vette körül. A mai monumentális épület egy 1880-82 közötti átépítés során nyerte el jelenlegi formáját. Ekkor bontották le az erődfalat is. A templom külső és belső megjelenése egységes, a romantika stílusjegyeit viseli magán.

A Hajdúkerületi székház

Az egykori Hajdúkerület székháza a Bocskai tér déli oldalán áll. Az épület az Alföld egyik legjelentősebb építészeti emléke, a megye legrégebbi nem egyházi jellegű középülete. 1762 és 1871 között három fázisban épült. A harmadik építési szakaszra a Bocskai teret érintő térrendezés kapcsán került sor. A Hajdúkerület megszűnte után (1876.) sok funkciót látott el. Jelenleg a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont.

A Bocskai István Gimnázium

„A TUDOMÁNYOKNAK EMELTE HBÖSZÖRMÉNY VÁROS KÖZÖNSÉGE ÉS A HAJDÚ BIRTOKOSSÁG MDCCCLXIV.” - olvasható az épület oromzatán. A gimnázium helyén már korábban is működött iskola a debreceni Református Kollégium partikulájaként. Első említésének éve 1621. A kálvinista hajdú közösségek kezdettől fogva nagy figyelmet szenteltek a művelődésnek.
Az új iskola megépítésére Vecsey Imre debreceni építész második terve alapján, 1864-65-ben került sor. A városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú, U-alakú épület a romantika stílusjegyeit viseli magán.

A városháza

A Bocskai tér keleti oldalán fekszik a városháza. 1905-07-ben épült Dobay Károly tervei alapján. Az egyemeletes U-alakú épület a késő eklektika stílusát tükrözi, és a régi város-, illetve megyeházák formai hagyományait követi. Elől árkádsor díszíti. A kapualjból tágas lépcsőházon keresztül díszes lépcsősor vezet az emeleti tanácsteremhez. A falakon márványtáblákat helyeztek el, melyekbe az I. világháború hősi halottainak a nevét vésték.

A Bocskai szobor

A Bocskai tér gyújtópontjában található Holló Barnabás szobrászművész alkotása, a Bocskai szobor. 1907-ben avatták. A kétalakos kompozíció Bocskai István erdélyi fejedelmet ábrázolja amint átnyújtja a vele szemben elhelyezkedő hajdúvitéznek az 1605-ös kiváltságlevelet (Hajdúböszörmény történelme).

A Táncoló hajdúk szoborcsoport

A Bocskai téri református templom oldalán áll Kiss István szobrászművész szoborcsoportja, amely együtt táncoló hajdúvitézeket ábrázol. 1986 októberében avatták. A hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost jelképezi: Böszörményt, Polgárt, Szoboszlót, Dorogot, Hadházat, Nánást és Vámospércset. Az előtérben elhelyezett malomkő e hajdúvárosok történelmi szövetségét idézi.

A skanzen

Hajdúböszörmény népi építészetének emlékét őrzik a Polgári út 92-100. alatti régi lakóházak. Jelenleg néprajzi múzeumként és kempingként működnek. A régi böszörményi házak általában vályogból épültek, és nádtetővel fedték őket. Földszintesek voltak és jellegzetes hármasosztású elrendezést követtek. Az előszoba (pitar) konyhául is szolgált, ebből egy-egy szoba nyílt mindkét irányba.

Káplár Miklós emlékház

Az épület Káplár Miklós festőművész lakóháza volt, ahol 1978-ban emlékmúzeum nyílt. A ház 1853-ban épült és a hajdúböszörményi népi építészet jegyeit viseli magán. Káplár a világhírű puszta, az alföldi emberek, a pásztorélet hiteles ábrázolója volt. Az emlékházban mintegy 40 kép és különböző tárgyi emlékek láthatók hagyatékából.

I. világháborús emlékmű

A Kálvin téri parkban található szobor Gách István szobrászművész alkotása. Hajdúböszörmény közel kétezer, az I. világháborúban elhunyt halottjának állít emléket. 1927 októberében avatta Horthy Miklós kormányzó.

II. világháborús emlékmű

A Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház mögötti téren helyezkedik el Varga Imre szobrászművész alkotása. Európa stilizált térképe fölött áll egy nő, kezében virág. Arcán gyász és fájdalom tükröződik. A körülötte elhelyezett réztáblákon a II. világháború áldozatainak névsora. 1991-ben halottak napján avatták.

A Bocskai (17.) huszárezred emlékműve

Az Ady téren áll Varga Éva kompozíciója. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai (17.) huszárezred katonáinak emlékét őrzi. 1996-ban avatták.

Millecentenáriumi emlékmű

1996-ban avatták. Horváth Tibor alkotása.

Báthori Gábor szobra

A Hajdúsági Múzeum kapualjában található Báthori Gábor erdélyi fejedelem mellszobra. Ő telepítette át a császári katonasággal állandó összetűzésben lévő hajdúkat Kállóból Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. Az arcmást Fekete Tamás szobrászművész készítette. 1991. szeptember 13-án avatták.

Múzeumkerti szoborpark

A Hajdúsági Múzeum udvarán a Hajdúsághoz, Hajdúböszörményhez kötődő művészek, tudósok, történelmi személyiségek (Káplár Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Győrffy István, Veres Péter, Sillye Gábor, Bethlen Gábor, Bocskai István, Király Jenő) szobrai kaptak helyet.

Csokonai Vitéz Mihály emléktáblája

A hajdúböszörményi Bocskai téren, a 2. sz. Általános Iskola falán található a költő emléktáblája. Az iskola helyén állt a református egyház egykori parókiája, ahol az akkori pap, Nagy István vendégeként Csokonai Vitéz Mihály többször megfordult. Egyik látogatásáról Petőfi Sándor Csokonai című versében említést tesz.

Kálvin téri református templom

Hajdúböszörmény második református temploma a késő eklektika stílusában épült. 1899. november 19-én avatták fel. Építette Röszler Richárd mérnök, építési vállalkozó.

Görög katolikus templom

A kettőstornyú templom építése tervezési-kivitelezési hibák miatt elhúzódott. 1898. május 8-án szentelték. A régi templomhajót a közelmúltban statikai hibák miatt lebontották, és újat építettek.

Római katolikus templom

Az 1860-as években épült. Kis mérete utal a római katolikus vallásúak kis számára, és Hajdúböszörmény döntően református jellegére.

Baptista imaház

Az imaházat 1895-ben a gyülekezeti tagok felajánlásaiból építették.

Zsidó templom

1863-ban épült az ortodox zsidó vallási szabályok szerint.

Temetkezési művészet I.

A hajdúböszörményi temetőművészet egyik jellemzője a csónak alakú fejfa. Díszítőmotívumként a szomorúfűz és a napkorong jelenik meg.

Temetkezési művészet II.

A XIX. század végéig készítették a hajdúböszörményi asztalosműhelyekben az úgynevezett festett tulipános koporsókat. Hasonlóan az ezen a vidéken elterjedt festett bútorokhoz, díszítőmotívumként tulipánokat és más virágmintákat festettek a koporsókra.

Zeleméri csonkatorony

Hajdúböszörmény határában, a várostól körülbelül tíz kilométerre található legrégebbi műemlékünk, a zeleméri csonkatorony. A késő gótikus stílusban épült templomnak csak a romjai láthatók. Első említése 1332-ből való.


Természeti képek


Böszörményi anziksz


Gazdasági fotók