HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK "a helyi iparűzési adóról" szóló 31/1992. (XII.28.), 24/1993. (XII.16.), 5/1995. (II.09.), 17/1995. (IV.06.), 23/1997. (XII.04.), 12/1998. (V.28.), 16/1998. (VI.25.), 20/1998. (VIII.27.), 19/1999. (XI.25.) és 23/1999. (XII.13.) Önk. számú rendeletekkel módosított és kiegészített 8/1991. (V.25.) Önk. számú rendelete

Az 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján Hajdúböszörmény város Önkormányzatának Képviselő-testülete Hajdúböszörmény város közigazgatási területén helyi adót vezet be. A helyi adó bevezetésével lehetőséget teremt az önkormányzat számára a helyi adópolitika kialakítására, a város működésének és fejlődésének zavartalan biztosítására.

Az adó bevezetése
1. §.

A Képviselő-testület a törvény keretei között helyi iparűzési adót vezet be 1991. július hó 01. időponttal.

Adókötelezettség, az adó alanya, adómentesség
2. §.

(1) Az adó alanya a vállalkozó.

(2) Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja.

(3) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(4) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi.

(5) Mentes az adó alól:
a.) Költségvetési szervek,
b.) Egyházak,
c.) Alapítványok,
d.) A 60. évet betöltött férfi és az 55. évet betöltött nő abban az esetben, ha tevékenységet nyugdíj mellett alkalmazott és kisegítő családtag igénybevétele nélkül - egyedül - folytatja.
e.) Mentes az iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek évi nettó árbevétele az 500.000,- Ft-ot nem haladja meg.
f.) A mezőgazdasági kistermelő (őstermelő), akinek a bruttó árbevétele az 1.500.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(6) Az (5) bekezdés a.), b.) és f.) pontjában foglalt mentesség a szeszesital árusítására nem vonatkozik.

(7) Az a vállalkozó, aki Hajdúböszörmény város Önkormányzata által fenntartott oktatási intézmény javára szakképzési támogatást fizet be, a befizetett összeget az iparűzési adó alapjából (árbevételéből) levonhatja.

(8) Kedvezmény illeti meg és csökkentheti nettó árbevételét a szakmunkástanulót képző - foglalkoztató - vállalkozót tanulónként 150.000,- Ft-al.

Az adókötelezettség keletkezése és megszüntetése
3. §.

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával megszűnik.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja
4. §.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint
a.) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,
b.) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,
c.) 2000. évben az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságainak leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység estében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke
5. §.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2%.

(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.500,- Ft.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
6. §.

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:
a.) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozásnál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is- a megelőző év adójának megfelelő összeg;
b.) az adóévet megelőző és egy részében működő vállalkozásnál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre kiszámított összeg;
c.) a tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az önkormányzat az adót első alkalmazással vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összeg.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendelkezésének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó teljesítése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a.)-b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

(7) Az önkormányzati adóhatóság az adótartozást, bírságot, késedelmi pótlékot - kérelem alapján - kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak megfizetése a vállalkozó tevékenységét ellehetetlenítené. A döntés meghozatala előtt a pénzügyi bizottság előzetes véleményét ki kell kérni.

(8) Az adóhatóság - egyedi ügyekben - a gazdálkodás hatékonysága, jelentős munkerőfoglalkoztatás és a tőkebefektetés ösztönzése érdekében az iparűzési adót mérsékelheti.

(9) A (8) bekezdésben biztosított egyedi adókedvezmény rendszerét és feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. Ettől eltérő módon adókedvezmény iránti kérelem elbírálására nincs lehetőség.

Záró rendelkezés
7. §.

(1) Adóügyekben az elsőfokú adóhatóság az önkormányzat jegyzője. Helyi adóval kapcsolatos méltányossági ügyekben másodfokú fórum az önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A helyi iparűzési adó rendeletben nem szabályozott kérdései esetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltak az irányadók.

(3) A rendelet 1991. július hó 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Átmeneti és értelmező rendelkezések
8. §.

A vállalkozó a tárgyévben esedékes adóelőleg első részleteként ennek az összegnek az 50%-át fizeti meg március hó 15-ig, amelyet az előző évi forgalmi adatok, illetve a tárgyévre hatályos Htv. (helyi adó törvény) és önkormányzati rendelet alapján állapít meg.

9. §.

E rendelet alkalmazására vonatkozó értelmező rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.

Hajdúböszörmény, 1991. május 23.

Dr. Lázár Imre sk.
polgármester
Dr. Vecsey Sándor sk.
jegyző

1. számú melléklet a 8/1991. (V.23.) önk. számú rendelethez

Értelmező rendelkezések

1./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel - és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

2./ Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockáztatására haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a.) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
b.) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c.) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magányszemély,
d.) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,
e.) jogi személy,
f.) egyéb szervezet.

3./ Piaci és egyéb kicsinybeli értékesítés: áruk- kiskeresekedelmi hálózaton kívül piacokon, vásárokon, illetőleg általában közvetlenül lakosságnak történő - kicsinybeli értékesítése.

4./ Italárusítás: minden alkohol tartalmú, élvezeti cikként fogalomba hozott ital (palackozott, kimért), ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat.

5./ Ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást.

6./ Nettó árbevétel:

a.) A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a h.) - 1./ pontokban foglalt eltérésekkel.
b.) A pénzintézeteknél a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege.
c.) A biztosítóknál a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevétel kivételévek, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege.
d.) A költségvetési szerveknél a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel.
e.) Az értékpapír-forgalmazó társaságnál az értékpapír-fogalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével.
f.) Az egyházi jogi személyeknél, valamint az egyház által alapított intézménynél a könyvvezetési kötelezettségektől függően a vállalkozási tevékenységből származó a.) pont alatti nettó árbevétel vagy pénzfogalmi bevétel.
g.) A jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál az a.) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege.
h.) A b.)-g.) pontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény, stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel.
i.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésében kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.

2. számú melléklet a 8/1991. (V.25.) önk. számú rendelethez

S Z E M P O N T R E N D S Z E R

1./ Jelentős iparűzési adófizetők: Az önkormányzat jóváhagyott éves költségvetésében szereplő iparűzési adó előirányzatának 2%-át fizető adózók.

2./ Jelentős létszámfejlesztés: Az éves átlagos statisztikai állományi létszámon felül legalább 30 fő további foglalkoztatása minimum 3 éven keresztül.

3./ Jelentős beruházás: Az önkormányzat jóváhagyott éves költségvetésében szereplő iparűzési adó előirányzatának 15%-a, amely foglalkoztatás-bővítéssel járjon együtt.

4./ Az 1-3. pontokban foglaltak együttes fennállása esetén az iparűzési adó nem lehet kevesebb, mint a bázis évben - előző évi végleges adó - fizetett adó és nem lehet több, mint ennek 1,4-es szorzata.

5./ Induló vállalkozásoknál 30 fő tartós foglalkoztatása esetén 1 év adómentesség biztosítható és további 2 évre a bázison számolt adókötelezettség írható elő. Az adómentességet naptári évben kell meghatározni.

6./ A kérelem elbírálásánál előnyben részesül az, aki konkrét városi feladat megvalósításához a fizetendő adó 5%-ának megfelelő összeggel járul hozzá.

APEH


Adó Online

AdóNET